Erdei meló
Írták: Baglyocskák
Bagoly tanár úr egy nap kiválasztotta 8 kedves tanoncát: Nyuszit, Mókust, Pillangót, Méhecskét, Farkast, Rókát, Mackócskát és Őzikét, hogy megismerjék az erdő költőit, íróit.
A tanoncok az ajánlott költők, írók közül 2 költőt választottak: a kis sünit (László Noémi) és egér urat (Kovács András Ferenc). Hónapokon keresztül éjt nappallá téve olvasgatták, tanulmányozták verseiket a kis tanoncok. Mindegyik kis állat a kuckójában gondolkodott, írt és majd a kész dolgozatot elküldte Mackócskának és Méhecskének, hogy összesítse egy nagy PDF dokumentumba. Mókuskának az anyukája levelet írt az Erdély TV csapatának és már aznap este Mókuska által Méhecske megbeszélte egér úrral, hogy egy keddi napon déli 12 órakor találkoznak.
Így történt, hogy a 6 kis tanonc pirkadatkor útnak indultak és déli 12 órára elérték a megbeszélt a G caffét. Először Őzike ért oda, utána Méhecske, Mackócska, Farkas, Mókus és végül egy kis késéssel Nyuszi is beugrált. Egér úr már ott ült a barátaival és várta már nagy szeretettel a lurkókat. Mindegyik tanonc kikérte magának az innivalóját. A csutakokon ülve egér úr mesélt az életéről. Persze nem nagyon szeret erről a témáról beszélni és kissé kerülte is a kérdéseket, de annál többet mesélt az írókról.
Mindegyik erdei állat rájött arra, hogy az a személy, akit csak a versek által ismertek meg valójában egy talpig úriember, aki művelt és minden téren tájékozott. Igaz, hogy egér úr megnehezítette a tanoncok dolgát, mert egy kérdésre olyan sokat válaszolt, hogy azt sem tudták mit írjanak le és mit ne. Ez a bőbeszédű ember elmondta, hogy mennyire nagyon sokszínű a magyar költészet. Árgus szemekkel hallgatták az erdei állatok a történeteit. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen idegen nyelven verset írni, az egyik kedvenc költőjét idézte, aki azt mondta: "Olyan verset írni idegen nyelven, mint kesztyűben zongorázni".
Mesélt még arról is nekik, hogy a boldogság mellett szomorúságot, hiányt és ürességet érzett és érez mai napig amikor kiadja köteteit. Elmondta nekik, hogy sok költő van akit kell olvasni mert általuk lehet fejlődni, művelődni. Azt is megtudták a tanoncok, hogy egér úr sokkal kisebb volt mikor írni kezdett mint ők most. Majd a legvégén azt árulta el magáról, hogy szeretne még verseket írni, de nincs ideje mert ő most főszerkesztő. És egy verset nem egy nap alatt szokott megírni, hanem ezek folyamatok. Az erdei állatok, nagyon-nagyon remélik, hogy tényleg ki fog adni egy ujjabb kötetet, amelyet majd kicsinyeiknek és később tanoncaiknak olvashatnak, taníthatnak.
Vidáman haza ugráltak, másztak, ballagtak a tanoncok az erdőbe. Ott egy keddi délután összeültek, megírták történetüket és elkészítették a kiadott tanulmányhoz a játékokat. Őzike ragasztott, Mackócska rajzolgatott, Róka, Farkas vágicsált, Mókuska pedig az ujját is elvágta 2 helyen azért, hogy legyen mivel játszatok ma, ti gyerekek. Pillangó is besegített a tanoncok munkáiba és Nyuszi pedig a számítógépes dolgokon szorgoskodott. Legvégül Méhecske jegyzetelt, fényképezett és megírta a mesét a többiek segítségével.
Miután befejezték a munkálatokat egy nagyot takarítottak maguk után, mert az erdőt piszkosan nem szabad hagyni. Mindenki hazaballagott a saját kuckójába, hogy kipihenje magát.
Itt a vége fuss el vége és aki nem hiszi az járjon utána a: baglyocskák8.blogspot.ro oldalon
Így készült:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése