Kovács András Ferenc Szatmárnémeten született 1959. július 17.-én. Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Az ún. IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. Mára a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjává vált, ezt mutatja az is, hogy az ezredfordulótól kezdve a legnevesebb magyarországi kiadók, a Jelenkor, majd a Magvető adják ki köteteit.
Közkedvelt költői jelnéven KAF-ot világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőként tartja számon a kritika. Különösen híres az az egyedi költői ötlet megvalósító verse, amelyben mindenestül a mai élethelyzetet az elvált férfi karácsonyi magányát írja le. Emelett számos verse szól erdélyi magyarságról-ilyen kiemelkedő verse az Erdélyi töredék, melyet az erdélyi magyarság zsoltáraként emlegetnek.
Munkásságáról azt kell tudni, hogy sok verset írt és köteteket adott ki, fent maradtak mai napig vers töredékei. Ezeket nem naponta írta, hanem, "amikor a szavak a fejembe összeálltak, vagy megálmodtam"-a szavaival idézve. A kommunizmus bukása után, a cenzurázás megtörése után, kiadhatta verseit kötetben, amelyeket az idők során írta meg.
Itt fel is sorolnánk köteteit:
• Tengerész Henrik intelmei (versek, 1983)
• Tűzföld hava (versek, 1988)
• Kótya-lapótya (gyermekversek, 1990)
• Költözködés (versek, 1993)
• Lelkem kockán pörgetem (versek, 1994)
• Üdvözlet a vesztesnek (versek, 1994)
• Manótánc (gyermekversek, 1994)
• És Christophorus énekelt (versek, 1995)
• Jack Cole daloskönyve (versek, 1996)
• Adventi fagyban angyalok (versek, 1998)
• Deoressio Transsylvaniae ("négykezes" versek Tompa Gáborral közösen, 1998)
• Saltus Hungaricus (versek, 1999)
• Kompletórium (válogatott és új versek, 2000)
• Miénk a világ (gyermekversek, 2000)
• Egerek könyve (gyermekversek, 2001)
• Téli prézli (versek, 2001)
• Aranyos vitézi órák (versek, 2002)
• Fattyúdalok (versek, 2003)
• Hajnali csillag peremén (gyermekversek, 2007)
Amint fennebb is említettük, nem csak verseket írt, hanem jó esszé, tanulmány író és műfordító is:
• Scintilla animae (esszék, tanulmányok, 1995)
• Fragmentum (versek magyar, ill. német, angol, francia nyelven, 1999)
• Hazatérés Hellászból (Kavafisz-átiratok, 2006)
Hónapokon át böngészve verseit, köteteit bátran kijelenthetjük, hogy megszerettük ezt a költőt. Nem azokohoz a személyekhez tartozik, aki megszokott verseket ír, legalábbis emlékeink szerint óvodás korunkban, kisiskolás korunkban, nekünk nem olvasott senki Kovács András Ferenc verseket.
A projekt keretén ismerkedtünk meg alkotásaival és érdekes módon egyforma a véleményünk a verseiről.
Alkotásai szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült beavatott befogadást feltételeznek, de alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű lírai beszéd.
Olyan versek ezek, amelyek nem arra vannak "kiképezve" , hogy tanítsanak, mondjanak valami jót a gyerekeknek, hanem arra, hogy elrepítse az "olvasni jó világba, a verseket szeretek tanulni órákra", hiszen versei nem egyhangúak. A rím, az ütem, a ritmus sodrásából alakul ki, amely zeneiségével feldobja a versek iránti érdeklődést. Szinte daloknak lehet nevezni, énekelni lehetne őket. A rímek mellett a ritmusosságok fokozzák az ismétlések, nem csak szó vagy tő ismétlés hanem sor ismétlés is jelen van versei többségében.
Itt megemlíteném gyermek verseit, hogy azokban túlzottan is jelen van a ritmusosság, a nyelvjáték, a különböző szó fordulat, amely a gyermeki játékosságot és varázslatosságot árasztja. Ilyen játékos részlet: "Haza felé ballag Gál,/ Szamarával ballagdál,/ lassún, lomhán szalad Gál,/ csak kutyája szaladgál." A ritmusosságot fokozza még az is, hogy egyes gyermek verseiben, mint pl: Libuka meg a taliga, Pókai móka, Tyúklétra, annyira megfigyelhető a szófordulat, hogy első olvasásra egy gyereknek is és egy felnőttnek is nehézséget okoz. Tehát nyelvtörőnek is nevezhetnénk. Az ilyesszerű akadályokat, a gyerekek szívesen veszik, hisz élvezettel ugraszkodnak neki és élvezik teljesíteni is azt, hogy ők képesek kiolvasni és büszkék is magukra ezáltal.
Úgy pedagógusoknak, mint színészeknek, költőknek nyílt kell lenni a világban ahhoz, hogy elismert legyen. Nos ez meg van KAF-ban, hiszen verseiben megfigyelhetjük, hogy képes epikai vonásokat is belevinni, egy egy leírással, párbeszéddel, meséléssel, de mégis ritmusos, mégis verses formában van és izgalmas. Képes újjabb és újjabb álarc mögé bújni, képes róka lenni és verseiben minden lény, állat megszólal valamilyen szinten. Ezekkel a tulajdonságokkal tanítja a gyerekeket, neveli úgy a gyereket, mint a felnőttet és megmutatja, hogy más cipőjében járnánk a világot, jobban értékelnénk a magunk dolgait. A nagyvóravágyó csuriveréb című alkotása is ezt sugallja, hisz a veréb sosem volt megelégedve azzal, ami ő valójában. A vers elején sas akar lenni, de a végére újra vissza változik azzá a személyé aki ő valójában. Ilyen példák árán a középiskolás gyerekek megtudják érteni azt, hogy ők pont olyanoknak kell lenniük, mint amilyenek valójában.
Meg tud állítani, minket felnőtteket is egy pillanatra és elmondja, hogy a tücsök zenéje megnyugtat, a szellő susogás lágy, amikor végig simítja arcunkat, így általa fellelhetjük azt a világot, amit a gyerekek próbálnak elmagyarázni a felnőtteknek, csak a mai világban képtelenek vagyunk ezt észre venni. Tehát a gyermek versei a felnőtteknek is szól, miközben a gyermekeknek olvassák a műveket a felnőttek is élvezik, nem unják meg.
A versekben fellelő motívumait talán ahhoz köthetjük, hogy milyen tantárgyakat szeretett annó az iskolában. Elmondása szerint a tudományok álltak közel hozzá. Ezt tudván nem is meglepő, hogy a természet kincsei, az állatok, helységnevek fellelhetőek verseiben.
Ezek a motívumok is hozzájárulnak ahhoz, hogy különlegessé tegyék verseiket. Ez KAF értéke. A földi motívumokat, szoktak más írók is használni, mint pl : a nap, a víz, a hold és ide is sorolnám az állatokat, amelyek a meseiséget, gyermekiséget árasszák, de mégis egy kicsit huncutabb, bohókásabb, módban. Érződik, hogy versei stilizálva vannak, nem tesz rá többet mint amennyit gondol. Talán ezért tűnhet annyira hihetőnek.
Külön megemlíteném újra a használt helység neveket. A jártasságot is sugallják, azt is éreztetik az olvasóval, hogy el kell menni, meg kell látogatni. Annyira szépen bánik a szavakkal és annyira megfelelő módon olvasztja bele a helység neveket a verseibe, hogy az olvasó érzi, annak értékét. Szól a világi helyekről is: Japán, Amerika, Kína. De vállalni merjük véleményünket, nem csak azért, mert mi is székelyek, erdélyiek vagyunk, hanem azért mert érződik, hogy ő is szereti Erdélyt és azt akarja elérni az olvasóval, hogy ha teheti látogasson el a térségre. Nem csak nagy városokra kell gondolni, hanem a kicsi marosmenti falvakra, csíki vidékekre.
Újabb különlegességnek tekinthető az egyik verse, a címe: Holderdő. Mint jövőbeli pedagógusok, úgy gondoljuk, hogy ez a vers egy nagy segítség lesz a gyerekeknek a hét napjai tanításában, hisz ritmusos játékos és ez által könnyíthet az alapos megjegyzésben.
A hónapokról írt verse is különlegességnek számít. Ilyen hónap a December, Szeptember, Június. Ezekben a hónap szépségeit mutatja be, szintén játékosan.
Gyermek kötetét emelnénk ki jobban, amely ismertebb minden környéken és megtalálható a legtöbb könyvtárban. Ez nem más mint a Víg toportyán nevű kötet.
A kötet keretes szerkezetű (kezdődik a „Bogyó Bandi boldogsága” és végződik „Bogyó Bandi búcsúzik” című versekkel).
A kötet többségében állatokról szóló verseket tartalmaz, mint például „Tücsökének”, „Libuka meg a taliga”, ’’Esti rigócskák”.
A versekben megfigyelhetőek az ismétlések több változata. Van olyan, amikor csak egyes szavakat ismétel, mint például a Rudika című versében, minden szakasz a Rubika személynévvel kezdődik, vagy a Tetétleni atyafiak c. versében „tetétleni” szó vagy ahhoz hasonló szavak (pl.”setétleni”). Van olyan, amikor egy egész szókapcsolatot ismétel meg, mint pl. a Bogyó Bandi boldogsága című versének minden szakaszának az utolsó két szava a „szívem szottya”. A szótövek ismétlése is nagyon feltűnő, azaz ugyanazt a szótövet használja, de úgy, hogy egy másik szavat hoz létre, más értelemmel, ez szembetűnően észrevehető a Tyúklétra c. versben (pl.„Tyúkketrecünk/ Tyúkülője… A tyúklétrán: / Tyúkászokkal”).
A költő a verseiben a rímekkel játszik, hiszen találhatunk páros rímet (’’Három egér sajtárt rág a kamrában:/ Nincs erő a kajtár macskák karmában!/ Három egér tornácon rág görbe szöszt/ Görcs járjon a bolhás macskák körme közt!’’), belső rímet is egyaránt („Egy kandúr alacsony taligán/ gurult át Balatonaligán”, „Lusta a keleti nagy unka:/ Nem ízlik neki már a munka!”).
A szavak kétértelmű jelentésével is játszik a költő, ilyen pl. az egér szó, egyes verseiben valóban az egérről van szó, mint állatról (pl. az Egérnóta, vagy a Cimpike című verseiben) más versében a számítógéphez tartozó egérről van szó („Számítógép egerének hiába a sajt!/Szegény kópé, ezer évet rágódhatna rajt…”- Öreg egerek tánca c. versből, „Kompjúter egere volt Jackie-/ Bajsza se, sajtja se volt neki…")
Felnőtt versei általában hosszú sorosok, nagy mondani valóval. Ezekből a lírai mondanivalóból kihámozható egy olyan tudás és tudásvágy átadás, amely arra kéri az olvasót, hogy ha nem ért valamit, egy különlegesebb szót olvass utána; hisz használ különlegesebb kifejezéseket, visszanyúl a múltbéli lírai alkotásokhoz. Modern költészetnek tekinthető be az is, hogy egyes verseiben egy másik műből kivett idézetet találunk. Ilyen példának mondanám azt a verscímet, hogy: Az énekes, amelyet 1892 augusztus 15-én írt meg.
mondjátok majd: „Hasztalan, rideg lét! Színtiszta téboly, őrültség
azt hinni, hogy az élet csupán gyöngéden lebegő zenét jelent,
lágy fuvolaszót, és semmi mást.” Vagy így dohogtok: „Míly könyörtelen
közöny őrli hiába föl azt, aki mit se törődik az élet harcaival.”
Felnőtt verseiben gyakran használ görög kifejezéseket, vagy személy neveket. Vagy címként vagy vers részeként szerepelnek ezek. Pláné ezeket a verseket a Hazatérés Hellászból című kötetben találhatjuk meg. Ilyen vers cím: Hérondasz mimiamboszai (mimiambosz – a kabarétréfa legrégibb elődje a hellénisztikus korban Alexandriában). Lagida vendégszeretete (Lagida egy hellenisztikus király), Priamosz útja az éjszakában (trójai király a görög mitológiában)
Érdekességként megemlíteném, hogy írt Oidipusz és Egy másik Odüsszeia című verseket, amelyek az előzőleg megírt téma alapján van feldolgozva.
Talán azt mondanánk, hogy minden író/ költőnek vannak olyan versei, amelyeket valakinek címez. Régebb a múzsáknak(ról) írtak, KAF pedig azoknak a személyeknek is írt amelyek számára kedvesek, mint a lányai: Franciska és Krisztinka. Természetesen ezeken a személyeken kívül megemlíthetőek Petőfi, Babits, Arany, Weöres Sándor, Levis Caroll, Edward Lear, Christian Morngensten. Ezek a személyek és ezek a személyeknek az alkotásai valamilyen módon talán befolyásolták az emberi és költői létében.
A verseiben meg jelenik a számára fontos világ állás, hisz élt a kommunizmus idején és él ma is, a rendszer váltást is megtapasztalta. Mint erdélyi magyar költő követi a magyarság sorsát, tisztában van határaival.
KAF-ot egy olyan költőnek mondanánk akiről versei elárulják a nagy tudását, a jártasságát és talán azt is, hogy felnőttként is benne él a gyermeki játék hatalma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése